Gyakori kérdések
A napelem egy hosszú távú befektetés. A jogi környezet bizonytalansága ellenére is megéri a telepítés, hiszen az elszállt infláció miatt remek értékmentő megoldás az egyre romló pénzt egy évtizedekig üzemelő napelemes rendszerbe befektetni. És akkor még nem beszéltünk az energiaárakról.
Persze az évekig hangoztatott szlogennel ellentétben nem a villanyszámla „lenullázása” a napelemrendszer célja, legalábbis átlagos háztartási környezetben semmiképp.
A vételezett energia – és ezáltal a hosszútávú kiadásaink – csökkentése érhető el a napelemekkel. Bár így már nem hangzik olyan vonzóan, mint a 0-s villanyszámla, de számos előny rejlik még benne. Az önfogyasztás tudatos tervezésével az áramszükséglet akár 50-70%-át is ki lehet váltani. Energiatárolókkal és korszerű technológiákkal, mint a hőszivattyú, a fosszilis energiafelhasználást is csökkenteni lehet, vagy ki lehet váltani. Ez természetesen átfogó energetikai tervezést igényel, de a tudatosság ott kezdődik, hogy átgondolom és megtervezem az energiaigényt és -fogyasztást.
Egy egyszerű példával: van egy éjszakai portásfülke, amire napelemet szerelek. Viszont napközben semmi nincs bekapcsolva, még egy hűtő sem. Így a napközben termelt energia teljes egészében a szolgáltató felé megy – az önfogyasztás 0%. Ráadásul az éjszakai áramot meg kell venni – nem éri meg a napelemes beruházás egy ilyen esetben. Ezzel szemben egy nappali portásfülke önfogyasztása lehet 100% is megfelelő időjárási viszonyok között.
Látható, hogy az energia termelése időhöz kötött. Kézenfekvő, ha a fogyasztást is ehhez igazítjuk: például a háztartási nagyfogyasztók (mosógép, szárítógép stb.) működését a napelem termeléséhez időzítjük. Máskülönben hiába termel szám szerint ugyanannyi kW-ot a rendszer, mint amire a családnak szüksége van, ha nem a megtermelt energiát használjuk el, hanem pénzért vételezzük a szolgáltatótól. Ezzel nem csökkentjük a villanyszámlánkat, főleg nem nullázzuk.
A jelenlegi bizonytalan energiaárak és jogi szabályozás miatt nehéz pontosan megmondani. Lakosságinál a mesterségesen alacsonyan tartott rezsi és a bruttó elszámolás bevezetésével 10 év fölé nőtt a megtérülési időt. Azonban a mesterséges rezsicsökkentés a végnapjait éli, és amikor az megszűnik, az energia ára ismét emelkedni fog. Ekkor már nem lesz mindegy, hogy az elektromos fogyasztásom egy részét saját termelésből tudom-e fedezni. Sőt, esetleg a fosszilis tüzelőanyagok használatát is tudom-e csökkenteni.
Ha teljesen megszűnne minden támogatás, 1kW áram ára 100 Ft fölé is nőhet, így a napelemes rendszer megtérülési ideje bőven 10 év alá csökken!
Persze a jövő részletei bizonytalanok, de a tendencia előre látható. Ez pedig az energiaárak növekedése. A kérdés csak az, hogy amikor ez bekövetkezik, lesz-e már napelemrendszer az Ön házán.
Egy jól megtervezett és méretezett napelemrendszer - ami gazdaságos is - a fogyasztás 50-70%-át tudja kiváltani.
Természetesen sok tényező befolyásolja ezt: az önfogyasztás mértéke, vagy ha akkumulátorok is kerülnek a rendszerbe.
Kivétel természetesen mindig van: a jelenlegi éves szaldó elszámolásban levők a túltermelésüket ingyen tudják visszavételezni termelési időszakon kívül - ameddig az éves szaldó létezik.
A napelemrendszer teljesítményét a szükségleteinkhez kell igazítani. A megtermelt felesleg sorsa ugyanis a jövőben számunkra kedvezőtlenül alakul.
Az egyetlen kivétel az éves szaldó elszámolás, ahol a szolgáltató felé termelt többletet kW-ra pontosan ingyen vissza tudjuk venni például éjszaka. Azonban ez a konstrukció már nem lesz velünk sokáig, a világon utolsóként fogjuk kivezetni 2024. január 1-től. Akik most benne vannak, azok számára sem egyértelmű, hogy számukra megmarad-e még 10 évig, vagy nem.
A másik véglet a bruttó elszámolás, amely forintosítva veszi át a felesleges áramot, jelenleg kb. 6 Ft/kWh áron és a felhasznált áramot is hagyományos módon számolja 36-70 Ft/kWh-ért.
A probléma itt az, hogy a vételezett áram árában a rendszerhasználati díj aránya nagyon magas, és ennek érdekében a termelt áram árát alacsonyan tartják. Így az általunk termelt áram ára is alacsony. 6 Ft/kWh-ért pedig nem éri meg túlméretezett napelemrendszert telepíteni, mert egyszerűen nem éri meg a pluszot eladni a szolgáltatónak.
És ebből a 6 Ft/kWh-ból még adózni is kell, hiszen bevétel.
A havi szaldó tulajdonképpen a bruttó elszámolás kicsit tompított változata. Hogy mennyiben, azt nehéz megmondani, hiszen még kormányzati szinten sincs minden részlet tisztázva a havi szaldó körül. A lényege, hogy az éves változattól eltérően havonta nézik a vételezett és a hálózatra töltött energiát, és havonta számolnak el vele.
Így továbbra sem éri meg túlméretezni, mert hiába termel a rendszer nyáron többletet, azt nyáron el is számoljuk és a téli időszakban mindenképp venni kell az áramot.
A déli tájolás igénye onnan ered, hogy akkor termel legjobban a napelem, amikor legjobban süt a nap – nézzen tehát dél felé. Azonban egy nagyon fontos tényezőt kihagynak ebből a szemléletből: délben kevesen vannak otthon, hogy elhasználják ezt a sok energiát.
Egy dolgozó család iskolás gyerekekkel például jellemzően délutántól reggelig van otthon. A fogyasztási igényeik nem egyeznek az „ideális” napelem termelési görbével.
Sokkal jobb számukra, ha olyan tájolású napelemeik lennének, amik reggel és délután termelik a legtöbbet. Ehhez kelet-délkelet, illetve nyugat-délnyugat tájolású napelemek kellenek - lehetőleg egyszerre mindkettő. Igaz az, hogy ekkor nem termelik meg azt az elméleti maximumot, amit déli tájolással termelnének, de olyankor termelnek többet, amikor a család otthon van és fogyaszt áramot.